Az 1848–49-es forradalom �s szabads�gharc Magyarorsz�g �jkori t�rt�net�nek meghat�roz� esem�nye, a nemzeti identit�s egyik alapk�ve. T�rsadalmi reformjaival a polg�ri �talakul�s megind�t�ja, �nv�delmi harc�val a nemzeti mitol�gia r�sz�v� v�lt. Ugyanakkor a nemzetis�gekkel val� konfliktusok m�r el�revet�tett�k a t�rt�nelmi Magyarorsz�g f�lboml�s�nak lehet�s�g�t. Szerves r�sze volt az 1848-as eur�pai forradalmi hull�mnak, azok k�z�l viszont l�nyeg�ben egyed�l jutott el sikeres katonai ellen�ll�sig. Eredm�nyess�g�t mi sem mutatja jobban, hogy csak a c�ri Oroszorsz�g beavatkoz�s�val lehetett legy�zni.

Tartalomjegyz�k [elrejt] 1 El�zm�nyek 2 Forradalom 2.1 Pest, Pozsony, B�cs 2.2 A Batthy�ny-korm�ny �s az �prilisi t�rv�nyek 2.3 Az �j orsz�ggy�l�s 2.4 Nemzetis�gi k�rd�s 3 Az �nv�delmi h�bor� 3.1 Szeptemberi fordulat: horv�t t�mad�s 3.2 A korm�ny lemond�sa �s az OHB megalakul�sa 3.3 A p�kozdi csata 3.4 Az ellenforradalom t�mad�sa 3.5 A t�li hadj�rat 3.6 Az orsz�ggy�l�s Debrecenben 3.7 A tavaszi hadj�rat 3.7.1 El�zm�nyek 3.7.2 Haditerv 3.7.3 V�grehajt�s 3.7.4 �j haditerv 3.7.5 Gy�zelem 3.8 A Szemere-korm�ny 3.9 Az orosz intervenci� 3.10 Az utols� napok 3.11 Fegyverlet�tel 3.12 Megtorl�s 4 Irodalom 5 K�ls� hivatkoz�sok

[szerkeszt�s] El�zm�nyek

Magyarorsz�g a t�r�k ki�z�se �s a R�k�czi-szabads�gharc elbuk�sa ut�n er�sen korl�tozott, m�gis megl�v� �n�ll�s�got �lvezve volt r�sze a Habsburg-birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica Sanctio t�rv�nyesen is rendezte a Habsburg uralkod� �s a magyarorsz�gi rendek viszony�t. Az egyetlen komolyabb tov�bbi el�rel�p�st ezen a ter�leten 1848-ig az 1791. �vi X. t�rv�nycikk jelentette, amely biztos�totta az orsz�g jogi f�ggetlens�g�t a Monarchia t�bbi tag�llam�val szemben.

Az 1848-as tavaszi �talakul�s programja majdnem k�t �vtizedes el�k�sz�t� munka eredm�nye. B�r a reformkori orsz�ggy�l�seken nagyon kev�s val�di v�ltoztat�st siker�lt el�rni, de lehet�s�get teremtettek arra, hogy reform szellem� liber�lis nemess�g kidolgozza a saj�t programj�t. Megjelenhettek az orsz�gos nyilv�noss�g sz�npad�n a leend� forradalom vezet�i: Batthy�ny, Kossuth, De�k, Sz�chenyi, Szemere, E�tv�s, ...

[szerkeszt�s] Forradalom

[szerkeszt�s] Pest, Pozsony, B�cs

Az 1847 november�ben Pozsonyban �ssze�lt - k�s�bb utols�nak bizonyult - rendi orsz�ggy�l�sen a reformp�rti er�k �ltal l�trehozott Ellenz�ki K�r �s a „fontolva halad�kat” t�m�r�t� Konzervat�v P�rt l�pett f�l hat�rozott programmal. Ut�bbiak jelent�s m�rt�kben b�rt�k a b�csi udvari k�r�k t�mogat�s�t is. A t�li h�napok sor�n patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott d�nt� fordulatot a febru�r 22-ei, p�rizsi forradalom h�re. Kossuth Lajos m�rcius 3-�n elmondott besz�de fogalmazta meg programszer�en az ellenz�k k�vetel�seit: jobb�gyfelszabad�t�st, k�ztehervisel�st, n�pk�pviseleti parlamentet �s felel�s korm�nyt. A Habsburg-birodalom m�sik fel�nek pedig alkotm�nyt k�vetelt, amelynek fontos szerepe lett a m�rcius 13-�n bek�vetkez� b�csi forradalom kit�r�s�ben.

A 12 pont nyomtatott p�ld�nya

A v�gs� l�k�st a reformok �gy�ben v�g�l 1848. m�rcius 15-e jelentette, amikor a pesti radik�lis ifj�s�g v�r n�lk�l �rv�nyt szerzett az �n. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Pozsonyban t�rgyalt a b�csi vezet�kkel, akik - hallva a Pest-Bud�n t�rt�ntekr�l - k�nytelenek voltak engedni.

[szerkeszt�s] A Batthy�ny-korm�ny �s az �prilisi t�rv�nyek

A Batthy�ny-korm�ny tagjai

M�rcius 23-�n az orsz�ggy�l�s als�t�bl�j�n Batthy�ny Lajos, a m�rcius 17-�n kinevezett minisztereln�k, kihirdette miniszt�rium�nak n�vsor�t. Ezek alapj�n:

Batthy�ny Lajos	eln�k
Szemere Bertalan	bel�gy
Kossuth Lajos	p�nz�gy
De�k Ferenc	igazs�g�gy
M�sz�ros L�z�r	had�gy
Klauz�l G�bor	kereskedelem �s ipar
Sz�chenyi Istv�n	k�zleked�s �s k�zmunka
E�tv�s J�zsef	vall�s �s k�zoktat�s
Esterh�zy P�l	kir�ly szem�lye k�r�l

[szerkeszt�s] Az �j orsz�ggy�l�s

Az orsz�ggy�l�s megnyit�ja (Borsos J�zsef �s August von Pattenkofen szinezett litogr�fi�ja)

Az els� n�pk�pviseleti orsz�ggy�l�si v�laszt�sokat, az �prilisban elfogadott V-ik t�rv�nycikk alapj�n, j�nius m�sodik fel�ben tarott�k.

A hivatalos megnyit�ra j�lius 5-�n, Pesten ker�lt sor. Az orsz�ggy�l�s a szabads�gharc v�g�ig egy�tt maradt, b�r r�szben kicser�l�d�tt k�pvisel�i �llom�nnyal. Az �l�seket december 31-ig Pesten, azut�n 1849. janu�r elej�t�l m�jus 31-ig Debrecenben, j�lius 2-�n �jb�l Pesten, majd j�lius m�sodik fel�ben Szegeden, v�g�l - m�r csak n�h�ny f� r�szv�tel�vel - augusztus 11-�n Aradon tartott�k.

[szerkeszt�s] Nemzetis�gi k�rd�s

Az �prilisi t�rv�nyek hi�nyoss�gai: -Jobb�gyfelszabad�t�s -Nemzeti k�rd�s: A szlov�kok nyelvi egyenjog�s�got, nemzeti jelv�nyek haszn�lat�t, �rb�rit�rv�ny f�ldn�lk�liekre val� kiterjeszt�s�t akart�k. Lipt�szentmikl�son tartottak gy�l�st. A szerbek ugyanazt akart�k mint a szlov�kok. �k Karl�c�n tartottak gy�l�st. A rom�nok a rom�n nemzet egyenjogus�g�t,a jobb�gyok felszabad�t�s�t akart�k. �k Bal�zsfalv�n tartott�k gy�l�s�ket. Horv�tok:az orsz�ggy�l�s szembehelyezkedett a magyar korm�nnyal �s ny�ltan a b�csi udvart t�mogatta.

[szerkeszt�s] Az �nv�delmi h�bor�

[szerkeszt�s] Szeptemberi fordulat: horv�t t�mad�s

A magyar siker hat�s�ra a Magyarorsz�gon �l� nemzetis�gekben is felt�madt a nemzeti �rz�s. 48-ban m�r nem el�gedtek, meg anyanyelv�k kisebb-nagyobb haszn�lat�val. Magukat, mint k�l�n nemzetet akart�k elismertetni az orsz�g hat�rain bel�l. A magyar vezet�k azonban err�l hallani sem akartak. Szerint�k anyanyelv�kt�l f�ggetlen�l orsz�gunk minden lak�ja az egys�ges magyar nemzet tagja. Ekkor a nemzetis�gek vezet�i a b�csi udvarhoz fordultak seg�ts�g�rt. (K�ztudott, hogy B�cs mindent megtett az ellent�tek ki�lez�se �rdek�ben.) A Habsburgok el�bb titokban, majd ny�ltan is t�mogatt�k a magyar forradalom ellen ir�nyul� szerb felkel�st �s a horv�tok t�mad�s�t. Megjegyzend�, hogy a horv�tok �vsz�zadok �ta jelent�s, a Monarchi�n bel�li kiv�lts�gokat �lveztek. A k�lorsz�gi szerb kisebbs�g forradalommal val� szembefordul�s�nak egyik f� ok�t �pp a horv�t el�jogok k�pezt�k, a szerb vezet�k szerett�k volna ezeket a maguk sz�m�ra is megkapni, de nem �gy t�rt�nt. A rom�nok szembefordul�s�nak f� ok�t Katona Tam�s t�rt�n�sz az elmaradt jobb�gyfelszabad�t�sban jel�lte meg (MKR, 2006. 03. 14. 8.00), ennek a magyar sz�nd�k szerint is meg kellett volna t�rt�nnie, de adminisztrat�v okok miatt (az erd�lyi orsz�ggy�l�s �sszeh�v�s�nak neh�zkes, k�sedelmes volta) elk�sett.

1848 nyar�n az udvar el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy Magyarorsz�gon is vissza�ll�tsa teljhatalm�t. 1848 szeptember�ben Jellasics vezet�s�vel fegyveres t�mad�s indult a magyar korm�ny ellen. Batthy�ny legfontosabb feladatnak a horv�t b�n meg�ll�t�s�t tartotta. A Dun�nt�lon n�pfelkel�st hirdetett �s mozg�s�totta a nemzet�rs�get. 1848. szeptember 29-�n a magyar seregek d�nt� veres�get m�rtek a cs�sz�ri seregekre a p�kozdi csat�ban. Jellasics B�cs fel� menek�lt az orsz�gb�l.

[szerkeszt�s] A korm�ny lemond�sa �s az OHB megalakul�sa

A ny�r v�gefel� felgyorsultak az esem�nyek a politik�ban is. Augusztus 31-�n az uralkod� kiadott egy iratot, melyben kijelentette: ha a k�pvisel�h�z nem vonja vissza az �prilisi t�rv�nyeket, katonai t�mad�sra sz�m�that. Jellasics ekkor m�r ny�ltan a hat�r�tl�p�sre k�sz�lt, a korm�ny teh�t ink�bb a honv�dsereg szervez�s�vel volt elfoglalva.

[szerkeszt�s] A p�kozdi csata

• (F� sz�cikk: P�kozdi csata).

Szeptember 11-�n Jellasics cs�sz�ri alt�bornagy, 35 000 f�nyi sereg�vel �tl�pte a Dr�v�t. A cs�sz�ri tisztek kardcsap�s n�lk�l feladt�k csaknem az eg�sz Dun�nt�lt. Jellasics Pest fel� tekintett. B�csben m�r sz�vegezt�k a ki�ltv�nyt Magyarorsz�g al�vet�s�r�l. Kossuth toborz��tra indult az Alf�ldre (szeptember 24.). A t�borba �rkezett orsz�ggy�l�si k�ld�ttek arra k�nyszer�tett�k M�ga alt�bornagyot, a f�parancsnokot, hogy f�lvegye a harcot az ellens�ggel. P�kozd �s Sukor� k�z�tt a j�r�szt �joncokb�l �ll� magyar sereg veres�get m�rt az ellens�gre. Jellasics fegyversz�netet k�rt. Ezt arra haszn�lta f�l, hogy a csatat�rr�l megsz�kj�k. Fejvesztett iramban, katon�it kardlapoztatva Gy�r�n �t elhagyva az orsz�got.

[szerkeszt�s] Az ellenforradalom t�mad�sa

[szerkeszt�s] A t�li hadj�rat

[szerkeszt�s] Az orsz�ggy�l�s Debrecenben

[szerkeszt�s] A tavaszi hadj�rat

A dics�s�ges tavaszi hadj�rat jelk�pesen 1849. �prilis 2-�t�l m�jus 21-ig tartott, melynek sor�n a magyar honv�d seregek �ri�si, �m nem teljes katonai sikert �rtek el. A terv a cs�sz�ri csapatok k�r�lz�r�sa �s r�juk d�nt� csap�s m�r�se volt.

[szerkeszt�s] El�zm�nyek

A honv�d seregek tavaszi hadj�rat�nak k�t fontos el�zm�nye volt: a cs�sz�ri csapatok ki�z�se Erd�lyb�l �s a magyarorsz�gi csapatok �sszevon�sa. Erd�ly felment�se Bem J�zsef t�bornok nev�hez k�thet�, aki r�vid id� alatt rendet teremtett az erd�lyi csapatokn�l, majd decemberben megkezdte a harcokat �s m�rciusra ki is �zte Puchner �s Urb�n csapatait Erd�lyb�l. Erd�ly felment�s�vel a tavaszi hadj�ratnak csak egy frontra kellett �sszpontos�tania. A csapat�sszevon�s neh�zkesen, de v�g�l siker�lt Tiszaf�red k�rny�k�n. A k�polnai csat�ban(febru�r 26-27) vesztes f�parancsnok, Henrik Dembinski szerep�t az el�gedetlens�g miatt el�bb Vetter Antal ideiglenesen kinevezett f�vez�r(m�rcius 1.), majd G�rgey Art�r(m�rcius 31.) vette �t. A rendelkez�s�re �ll� I. II. III. �s VII. hadtest k�r�lbel�l azonos sz�m� gyalogost �s lovast foglalt mag�ba, mint Windisch-Gr�tz serege, azonban a t�z�rs�g csek�lyebb sz�m� �s fejletlenebb volt mint a cs�sz�ri csapatok t�z�rs�ge.

[szerkeszt�s] Haditerv

G�rgey haditerve a cs�sz�ri csapatok beker�t�s�re ir�nyult, melyet �tkarol� hadm�velttel k�v�nt el�rni. A beker�t�s egy elterel� hadm�velet sikeress�g�t�l f�gg�tt, melyet a VII. hadtestnek a f�sereg l�tszat�t keltve Hatvan k�rny�k�n kellett v�grehajtania. Ek�zben az I. II. �s III. hadtesteknek kellett a J�szs�gon �t megker�lnie az ellens�ges sereget. A terv szerint a n�gy hadtestnek �prilis 7-�n egyes�lt t�mad�st kellett int�znie a cs�sz�ri csapatok ellen, �s siker eset�n a f�er�ket elv�gt�k volna Pestt�l. A haditerv azonban kock�zatos volt, hiszen amennyiben Windisch-Gr�tz tudom�s�ra jut, hogy a Hatvan k�rny�ki csapatok nem a f� sereg, k�nnyen sz�tz�zhatja azokat �s beker�theti a magyar csapatokat, illetve Debrecen ellen vonulhat, komolyabb ellen�ll�s n�lk�l. A tervet el�seg�tette, hogy Windisch-Gr�tz m�rcius k�zep�t�l nem kapott megb�zhat� jelent�st a magyar f�sereg holl�t�r�l �s mozg�sair�l, ez�rt sz�tsz�rta csapatait, melyeknek �gy t�l nagy arcvonalon kellett volna harcolniuk az �sszpontos�tott magyar sereg ellen. Tov�bb� egy nagyon rosszul felbecs�lt csapatl�tsz�m is nehez�tette a cs�sz�riak dolg�t: Beniczky Lajos 4-500 f�vel bevette a felvid�ki Losonc v�ros�t, �m a csapatok l�tsz�m�t a v�rost v�d� osztr�k kapit�ny 6000 f�re tette. �gy Windisch-Gr�tz tartott egy esetleges �szaki �tkarol�st�l is.

[szerkeszt�s] V�grehajt�s

�prilis 1-j�n a felder�t�sre kik�ld�tt Schlick csapata v�vott el��rscsat�t Hatvann�l, majd a m�snap ide�rkez� teljes VII. hadtest Poeltenberg Ern� �s G�sp�r Andr�s vezet�s�vel �ld�zi el �t innen Hatvan m�g�. Schlick nem jutott �rdemi inform�ci�hoz, viszont a magyar csapatok is ink�bb csak mor�lis sikert �rtek el. Ezut�n G�sp�r ezredest t�bornokk� �s hadtestparancsnokk� nevezik ki.

K�zben a m�sik h�rom hadtest is a tervek szerint haladt �s �prilis 4-�n az I. hadtest el�rte T�pi�bicsk�t. Klapka Gy�rgy azt hitte a faluban csak az ellens�g poggy�sza van, ez�rt a nagy zs�km�ny rem�ny�ben �gy d�nt�tt rajta�t az ellens�ges csapatokon. A faluban azonban Jellasics vezet�s�vel egy eg�sz dand�r tart�zkodott, mely ellent�mad�s�val kavarod�st �s nagy vesztes�get okozott Klapka csapatainak, melyek fejvesztve menek�ltek a T�pi� h�dj�hoz. A csata menet�t Damjanich J�nos III. hadtest�nek meg�rkez�se ford�totta meg, amely a harmadik �s kilencedik, F�ldv�ry K�roly vezet�se alatt �ll� honv�dz�szl�aljak (a v�r�ssipk�sok) h�sies k�zdelm�nek k�sz�nhet�en el�zte az ellens�get �s megtiszt�totta a falut(a mostm�r �jra harcol� Klapk�val). Windisch-Gr�tz nem t�j�koztatt�k kell�k�ppen a csat�r�l, aki �gy tov�bra sem tudta f�er�ink tart�zkod�si hely�t. Emiatt �jabb csapatot k�ld Hatvan t�rs�g�be �prilis 5-�n, amely mostm�r bizonyoss� teszi sz�m�ra, hogy a f�sereg nem itt tart�zkodik. Azt azonban tov�bbra sem siker�lt megtudnia, hogy a f�sereg �szakr�l, vagy d�lr�l akarja �t �tkarolni. El�bbi esetben Kom�rom felment�se, ut�bbiban pedig a Pest fel� t�rt�n� visszavonul�s lehet�s�g�nek elv�g�sa vesz�lyeztette �t. Ez�rt Schlick hadtest�t G�d�ll�h�z, Jellasics�t Isaszeghez, Wrbn��t pedig V�choz rendeli �s tov�bbi h�rom dand�rral �s egy hadoszt�llyal meger�s�ti. �gy a cs�sz�ri csapatok minden eshet�s�gre felk�sz�lnek, azonban t�l nagy, mintegy 54 km hossz� �s 30 km m�ly arcvonalat vesznek f�l, melyet egy nap alatt sem lehet teljesen �sszevonni. G�rgey �prilis 5-�n el�renyomul�st rendel el, melynek �rtelm�ben a VII. hadtestnek Asz�dot �s Bagot kell elfoglalnia, a III.-nak K�k�n �t Isaszegre, az I.-nek Isaszegre, balsz�rny�nak P�celre, m�g a II.-nak D�ny �s Zs�mbok t�rs�g�be kell jutnia. Ez j� elhelyezked�st, k�nnyen �sszpontos�that� �s kis (22X22 km-es) arcvonalat eredm�nyez.

�prilis 6-�n csapataink a sz�mukra kijel�lt helyekre �rnek. Isaszeg t�rs�g�ben kezd�dnek �sszecsap�sok, melyekben Damjanich, Klapka �s Aulich hadtestei vesznek r�szt. A kezdetben t�mad� Klapka a fel�p� t�ler� miatt teljesen visszavonul, �gy mag�ra hagyja a seg�ts�g�re �rkezett Damjanichot, aki azonban tartja �ll�sait. A t�mad�sba lend�l� Damjanich �s Aulich jobb sz�rnyuk biztos�t�s�t G�sp�r VII. hadtest�t�l v�rj�k, � azonban nem �rtes�l a fejlem�nyekr�l, ez�rt t�tlen�l v�r. Ezt kihaszn�lva Windisch-Gr�tz Schlick hadoszt�ly�val oldalbat�madja Damjanichot, aki �gy k�nytelen s�lyos vesztes�gek �r�n visszavonulni. Ekkor k�ts�ges a csata kimenetele, azonban G�rgey 3 �ra k�rny�k�n m�r az eloszl� f�st miatt �tl�tja a helyzetet �s rendezi a sorokat: Aulichot el�rek�ldi, Klapk�t meggy�zi, hogy visszavonul�s helyett t�madjon �s h�rt kap r�la, hogy G�sp�r is t�mad�sba lend�lt a jobbsz�rnyon. Ekkor l�tja, hogy lehet gy�zni �s err�l t�j�koztatja az egyre rem�nytelenebb helyzetben l�v� Damjanichot is, aki ez�rt 11-ig kitart �s harcol Schlick ellen - igaz eredm�nytelen�l. K�zben a balsz�rnyon 7 �ra fele Klapka �s Aulich beveszik Isaszeget �s messzire �zik az ellens�get. Windischgraetz 9 �ra k�r�l visszavonul�st rendel el, mert tart att�l, hogy a balsz�rnyon elv�gjuk �t Pestt�l. Ekkor Klapka �s Aulich Damjanich seg�ts�g�re sietnek, aki �gy k�s� este v�g�l le tudja gy�zni Schlicket. �gy v�g�lis a k�ts�ges kimenetel� isaszegi csata magyar gy�zelemmel �r v�get.

[szerkeszt�s] �j haditerv

Az �j haditervet G�rgey �prilis 7-�n dolgozta ki. Ennek l�nyege szint�n egy �tkarol�si hadm�velet, de ez�ttal val�ban �szak fel�l, V�con, L�v�n �t Kom�rom ir�ny�ba. A f�sereg vonul �szakra, Pest el�ter�ben a II. hadtest �s m�g egy hadoszt�ly marad. A f�er�k c�lja Kom�rom felment�se �s ezzel a Pest-Bud�ra �sszpontos�tott cs�sz�ri hadak beker�t�se. K�zben a pesti seregeknek elterel�-t�mad�sokat kell ind�taniuk azt a l�tszatot keltve, hogy G�rgey val�di c�lja Pest bev�tele. Kom�rom felszabad�t�s�val, a beker�t�s elker�l�se v�gett a cs�sz�riak k�nytelenek lettek volna feladni a f�v�rost �s B�cs fel� menek�lni. A terv ism�t azt a kock�zatot rejtette mag�ban, hogy amennyiben kider�l, hogy Pesten csak kisebb csapatok maradtak, azokat a cs�sz�riak els�p�rhett�k volna �s �gy ford�tott beker�t�s �ll el�. Azonban el�seg�ti, hogy a Felvid�ki hadakat is Pestre �sszpontos�tott�k a cs�sz�riak.

[szerkeszt�s] Gy�zelem

�prilis 10-�n �jultak ki a harcok, amikor Windisch-Gr�tz felder�t�csapatokat k�ld a Pest el�tti er�k sz�m�nak meghat�roz�s�ra, azonban ezek nem j�rnak sikerrel. Szint�n 10-�n �rik el a magyar csapatok V�cot. Damjanich a nagy v�r�ldozat elker�l�s�re beker�t�ssel pr�b�lkozik, azonban az el�rek�ld�tt dand�r a s�r� k�dben elt�ved. �gy csak egy ir�nyb�l t�rt�nik t�mad�s, amelyben a v�rost v�d� er�k parancsnoka, G�tz meghal. F�ldv�ry K�roly �s a v�r�ssipk�sok ism�t kit�ntetik magukat, �gy a gy�zelem nem k�rd�ses a j�val kisebb l�tsz�m� cs�sz�riak ellen. A veres�g ut�n azonban a cs�sz�riaknak nagyj�b�l pontos k�p�k van a magyar f�er�kr�l. Ezut�n Windischgraetzet Welden v�ltja, de � is azt hiszi, hogy a magyar seregek c�lpontja Buda. �gy csak egy csat�t kell v�vnia a f�seregnek, Nagysall�n�l �prilis 19-�n, hogy el�rje az ostromlott Kom�romot. Kom�rom felment�se ugyan siker�l(�prilis 22-23), de a cs�sz�ri vezet�s id�ben �szbe kapott, illetve a magyar seregnek az Ipolyon, a Garamon �s a V�gon is �t kellett kelnie, ami komoly id�vesztes�ggel j�rt, ez�rt a beker�t�s m�r elmaradt. �prilis 23-�n bevonul az els� husz�r a ki�r�tett pesti utc�kra.

[szerkeszt�s] A Szemere-korm�ny

[szerkeszt�s] Az orosz intervenci�

1849. j�nius k�zep�n t�bb oszlopban k�zel 200.000 f�s orosz hadsereg t�rt Magyarorsz�gra. A magyar vezet�s �gy k�ptelen volt tart�s ellen�ll�sra k�pes fegyveres er�t �ll�tani az orosz intervenci� el�. A k�t nagyhatalom �sszefog�sa megpecs�telte a magyar forradalom �s szabads�gharc sors�t.

[szerkeszt�s] Az utols� napok

[szerkeszt�s] Fegyverlet�tel

A vil�gosi katasztr�fa A szabads�gharc sorsa el volt d�ntve ugyan abban a pillanatban, mikor az oroszok a magyar hat�rt �tl�pt�k, de a v�ls�g bek�vetkez�se m�g p�r h�napig eltartott. A temesv�ri csata veszt�s ut�n azonban m�r csak kett� k�z�tt lehetett v�lasztani. Vagy harcol tov�bb a magyar sereg minden rem�ny �s c�l n�lk�l, am�g utols� sz�lig elv�rzik, vagy leteszi a fegyvert, miut�n a hadj�rat visel�s�re el�gs�ges eszk�zei sincsenek. G�rgei haditan�csot tartott vez�reivel �s tisztjeivel s a fegyver letev�s�re sz�nta el mag�t. Chrurloff orosz t�bornok sereg�b�l Katlaroff husz�rkapit�ny �s gr�f R�diger t�z�r hadnagy m�r j�lius 21-�n felekerest�k G�rgeit Rimaszabatn�l azzal az aj�nlattal, hogy tegye le a fegyvert. A tisztekenek �s a leg�nys�gnek teljes szabads�got bisztos�tott ez az aj�nlat. G�rgei v�lasz�t gr�f Batthy�ny L�szl� �s egy tiszt vitte meg Churloffnak. G�rgey tudatta, hogy egyezs�g eset�n nemcsak a sereget, hanem a lakoss�got is biztos�tani kiv�nja. Meg�zente G�rgei azt is hogy a magyar nemzet az esem�nyek mostani �ll�s�ban sz�vesen l�tn�, ha Szent Istv�n kororn�j�t valamelyik orosz nagyherceg viseln�. Nemsok�ra egy Boryn� nev� �zvegy is felkereste G�rgeyt R�diger t�bornok megb�z�s�b�l a fegyverlet�telre vonatkoz�lag. A t�rgyal�sok meg is kezd�dtek.

[szerkeszt�s] Megtorl�s

A forradalom alig fejez�d�tt be, a cs�sz�riak mindj�rt megkezdt�k a megtorl�st. Haynau, a magyarorsz�gi osztr�k f�parancsnok fel�llitotta a hadit�rv�nysz�ket, melyek t�bbsz�z tisztet �s polg�ri szem�lyt it�ltek hal�lra �s m�g t�bbet v�rfogs�gba. A foglyul ejtett katon�k k�z�l a magyarokat, sz�kelyeket, lengyeleket �s n�meteket er�szakkal besorozt�k az osztr�k hadseregbe, a m�s nemzetis�g�eket hazaengedt�k. 1849. okt�ber 6-�n Aradon kiv�gezt�k a magyar forradalom 13 t�bornok�t, „az aradi v�rtan�kat”. Ugyanezen a napon f�bel�tt�k Batthy�ny Lajos els� magyar minisztereln�k�t is, majd okt�ber 25-�n Kazinczy Lajost. A forradalom ut�n a cs�sz�riak nem teljes�tett�k a nemzetis�geknek tett ig�reteiket, �k is el kellett hogy szenvedj�k a forradalom lever�se ut�ni �nk�nyuralmi rendszert.

[szerkeszt�s] Irodalom

F� sz�cikk: 1848–49-es forradalom �s szabads�gharc/Irodalom

• De�k Istv�n: A t�rv�nyes forradalom. Kossuth Lajos �s a magyarok 1848-49-ben. Bp., 1994. Gondolat [1983]
• Urb�n Alad�r: Batthy�ny Lajos minisztereln�ks�ge. Bp. 1986, Magvet�. (Nemzet �s eml�kezet)
• Spira Gy�rgy: A pestiek Pet�fi �s Haynau k�z�tt. Bp., 1998. Enciklop�dia.
• 1848-1849. A szabads�gharc �s forradalom t�rt�nete. Szerk.: Hermann R�bert. Bp., 1996. Videopont.
• Hermann R�bert: 1848-1849. A szabads�gharc hadt�rt�nete. Bp., 2001
• Az 1848-1849. �vi els� n�pk�pviseleti orsz�ggy�l�s t�rt�neti almanachja. Szerk.: P�lm�ny B�la. Bp., 2002. Magyar Orsz�ggy�l�s.
• Sz�sz�k �s csatat�r. Politikusi napl�k �s visszaeml�kez�sek 1848-1849. Szerk.: Hermann R�bert. Bp., 2000. Balassi.
• Az aradi v�rtan�k. Levelek, visszaeml�kez�sek, cikkek, napl�t�red�kek. Szerk.: Katona Tam�s. Bp., 2003. Corvina [1979, 1983]
• Negyvennyolc a kort�rsak szem�vel. K�pek, nyomtatv�nyok �s iratok. Szerk.: R�zsa Gy�rgy - Spira Gy�rgy. Bp., 1973.

[szerkeszt�s] K�ls� hivatkoz�sok

• Kapcsol�d� linkgy�jtem�ny